A Cowboy Junkiest alapító Michael Timmins (szólógitár) és Alan Anton (basszusgitár) a torontói Hunger Project nevű noise-rock zenekarban kezdte közös pályafutását, aztán továbbálltak Londonba, ahol Germinal néven feszítették tovább a húrt… Aztán hazatértek, és egyszer csak rákattantak a country-bluesra, amivel megváltozott minden. 1985-öt írtunk, amikor Timmins testvérei, Peter (dob) és Margo (ének) is csatlakoztak hozzájuk, és ezzel megszületett a Cowboy Junkies. Első két lemezüket, a – jobbára feldolgozásokat tartalmazó – Whites Off Earth Now! és a The Trinity Session címűt egy nap alatt egy szál mikrofonnal vették fel, de ennél nem is kellett több, hogy egy csapásra kultuszzenekarrá váljanak narkotikusan mély és éterien mennyei country-rockjukkal. A nyolcvanas évek végétől saját számok írására koncentráltak, de jellegzetes hangvételük lemezről lemezre megmaradt, olykor a pszichedelikus rock, olykor a country-blues befolyásának engedve inkább. Töretlen ranggal és alkotóerővel teszik a dolgukat, immár tucatnyi albumot jegyezve, lásd (halld) Caution Horses, Black Eyed Man, Pale Sun, Crescent Moon, Lay It Down, Miles From Our Home, Open, One Soul Now, Early 21st Century Blues, At The End of Path Taken. A múlt évben azt találták ki, hogy másfél év alatt The Nomad Series címmel négy albumot vesznek fel; a második, a Demons: The Nomad Series, Vol 2 most tavasszal jött ki – a 2009-ben elhunyt – Vic Chesnutt számainak feldolgozásával. És mindenhol azt olvasni róla, hogy a Cowboy Junkies már megint jobb, mint valaha… Negyedszázados fennállásuk alatt most játszanak először Magyarországon. Benevezve „az év hazai koncertjére”…